Az ókortól a községgé alakulásig.

1893-ban a Fővárosi Vízművek Káposztásmegyeri főtelepének építésekor végezték az első régészeti feltárásokat ezen a terülten. A következő nagyobb leletmennyiség a városközpont szanálása alkalmával a hetvenes években került elő. Tárlóinkban ezek kis része látható.

Újpest mai területét borító őstenger nyomai a csigák, kagylók megkövesedett lenyomatai és az ősemberek agancs vagy kőszerszámai láthatók első tárlónkban. Mellettük az ie. II.-I. évezredből származó kelte, szarmata törzsek életének bizonyítékai helyezkednek el. Az I. században a rómaiak állítottak fel Aquincum védelmére a Duna bal partján katonavárost Transaquincum néven. A limes (határőrvidék) része volt a Megyeri Csárda helyén épített őrtorony, melynek makettjét mutatjuk be, az itt lakók használati tárgyainak maradványaival együtt.

A honfoglalás korában a megyeri rév környéke a vezértörzs egyik szálláshelye volt. A virágzó település a tatárjárás során elpusztult, majd XIV-XV. Századi újbóli felvirágzás után a török idők alatt lakatlanná vált.

A XVIII. századtól a terület a szőlőműveléssel, halászattal foglalkozó birtokok része volt gyér lakosságszámmal, melyet 1808-ban vásárolt meg a nagykárolyi Károlyi család. 1822-ben került a birtok gróf Károlyi István kezelésébe, aki alapítólevelével egy gyorsan fejlődő iparos település alapjait vetette meg 1840-ben.

A községi élet 1907-ig. Az alapítólevél a község minden lakosának teljes felekezeti- és iparszabadságot biztosított, ezért a lélekszám rohamosan emelkedett. Az ingyenes kikötő használat és az 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonal lehetőségei kedvezőek voltak a kialakuló üzemek számára. A korszak jelentős személyiségei között Lebstück Máriát, Károlyi Istvánt szemléltetik tablóink. A szervezett egyházi élet csak az 1870-es évektől kezdett kibontakozni, egymás mellett békésen tevékenykedve sok jelentős felekezet teremtett magának önálló bázist. Sokan a Pest közeli településre az olcsó telek és lakásárak miatt költöztek ki. Több, néhány fővel dolgozó kisüzem a századfordulóra jelentős gyáróriássá nőtte ki magát. A település a Pest-újpesti lóvasút megindulása (1866) után fejlődött igazán. Már szórakozásra, művelődésre is adódott igény, melyet a helyi civil szervezetek biztosítottak. Olvasókörök, kulturális egyletek alakultak, amatőr előadásokat szerveztek. Az alapításkor megnyílt községi elemi iskolát átvette az állam, majd az 1900-as évek elején sorozatban nyíltak meg a még többségében ma is létező oktatási intézmények. Megkezdődött a közművesítés, az utcák kövezése és a közvilágítás kiépítése. Mindezek alapján megértek a feltételek a várossá alakuláshoz, mely Kemény (Koch) Gusztáv és dr. Ugró Gyula segítségével 1907-ben meg is történt.

A városi élet emlékei. Újpest rendezett tanácsú város fejlettségének tükre, hogy 1910-ben Budapest, Pozsony és Temesvár után Magyarország negyedik ipari városaként tartották számon. Területe folyamatosan növekedett. Fejlett villamosvasúti hálózattal rendelkezett, a helyi posta 1928-ba n új önálló épületet kapott. Szociális intézmények (lakóházak, szeretetotthon, bentlakásos tanintézet) létesültek, és új lakónegyedek fogadták a beköltözőket. Jelentős ipari vállalatok (pl.: Chinoin, Tungsram, bőr- és textilgyárak) biztosítottak az itt élőknek munkalehetőséget. A kultúra fő bázisai az állandó színház, a Közművelődési Kör épülete és a Munkásotthon voltak. Jelentős képviselői közül Berda József és Pállya Celesztin szerepel kiállításunkban.

Újpest 1929-ben megyei városi rangot kapott. A töretlennek tűnő fejlődést a két világháború szakította meg. Településünk szempontjából korszakváltás 1950. január 1-jén következett be, mikor a fővároshoz csatolták s Budapest IV. kerülete lett. A városrész 1989-ig a szocialista könnyűipar egyik fellegvára lett, lakossága átalakult a lakótelep-építések miatt (Újpest-Központ, Káposztásmegyer).

Kiegészítő anyagok:

  • Virtuális múzeum: Archív képekkel, filmrészletekkel, szövegmagyarázatokkal egészíti ki a bemutatott anyagot.
  • Az Újpesti Flottilla története – magángyűjtemény
  • 100 éves az Újpesti Természetbarát Egyesület – képek a szervezet tevékenységéről