Arhitektúra
Közreműködik: Pozsár Eszter szaxofonművész
A realista absztrakt
(Szemelvények Sinkó István írásából)
Micsoda ellentmondás! Már hogyan lehetne realista – azaz valóságábrázoló épp egy olyan irányzat,
amely sík, vagy térgeometriára épülő esetleg organikus formákat ötvöző elemekből tevődik össze?
„ A kép realizmusa a három nagy képi elem; a vonalak, a formák és színek létezéséből áll.”- írja
Kazimir Malevics. A nagy orosz festő, aki a figurativitásból indult, s életműve utolsó, kicsiny
szakaszában oda is érkezett vissza tökéletesen jellemzi a huszadok századi festészet nagy
boomjának az absztraktnak létjogosultságát. Hiszen minden formákból és síkokból – vagy épp
formákká és síkokká alakítható. Ezt már Cézanne is észrevette s maga az absztrakt művészet
egészében ezt az elvet követi. Kialakul a századelőre – a huszadik század elejére az „absztrakció
egyetemes nyelve”- s ez a nyelv színesedik, gazdagodik mind a mai napig. Beszélt nyelvvé vált,
mert ősi gyökerei mindig tartogatnak új – és új felfedezni, felidézni valót.
Koppány az absztrakt festészet játékos-színes vonulatának képviselője, aki bátran emeli képei
középpontjába a színkontrasztokat. Hideg-meleg, mennyiségi-minőségi, komplementer kontrasztok
jelennek meg a festményeken, s teszik az amúgy is mozgalmas kompozíciókat még elevenebbé.
Koppány a transzparenciát- az áttetszőséget is gyakran alkalmazza művein. A szín, mint említettem
a Koppány képek igazi mozgatója. Mondrian, a holland absztrakt – konstruktivista festő így vall erről:
„A szín-mint olyan – élettel tölt el mindent, és lehetséges, hogy pusztán a szín megpillantása által a
legnagyobb magasságba, sőt az egyetemes igazság megismeréséhez eljussunk..
Felmerülhet Koppány Attila festményeit szemlélve a nézőben az a kérdés is,: Hogy nézzünk egy
absztrakt képet? Heinrich Lützeler művészettörténész, az absztrakt művészet egyik első teoretikusa
– elméleti szakembere – ezt a szempontot javasolja: „A tárgyias képek önmagukban zárt, befejezett
egységet képeznek. Úgy tekintünk rájuk, mint egy másik világra. Ebben a világban szorosan egybe
van fűzve minden: a táj, a tárgyak, az élő alakok és mindezeknek az egymáshoz való viszonya.
Csodáljuk a dolgok egyensúlyát, tagolását, összekapcsolódását; és lassacskán megfogalmazódik
bennünk a kép mondanivalója. „.
Lám elérkeztünk újra a kezdő gondolathoz. lehet – e realista egy absztrakt mű? Mint olvashatjuk,
láthatjuk igen. Tekintsünk ilyen szemmel Koppány Attila festményeire.